- jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken. A miniszterelnök szavai szerint erre emlékeztet Tusványos, amely a legnagyobb politikai találkozó a határon túli magyarok világával, ami nagy eredmény és "lassan ezt nem is vitatják".

Ma már van egy politikai közmegegyezés Magyarországon arról, és az alkotmány is kimondja ezt, hogy a magyar kormány felelősséget visel a határon túl élő magyarokért is - mondta a kormányfő. Hangsúlyozta egyúttal, hogy a nemzeti kormány egyik történelmi tette volt a kettős állampolgárság intézményének bevezetése és emellett gazdaságfejlesztési programokat is indítottak.

A közmédia kihelyezett, tusnádfürdői stúdiójában Orbán Viktor elmondta, a magyar állam és nemzet határai nem esnek egybe, "mi elvesztettünk területeket, tőlünk elvettek dolgokat, ezért határon kívül maradt a magyar népesség egyharmada".

"Amikor magyar vagy és a jövőről gondolkodol, meg magadról gondolkodsz, akkor nemcsak a magyarországi magyarokon kell jártasd az eszedet, hanem abba bele kell engedd, bele kell foglald a határon túl élő magyarokat, ezt hívjuk úgy, hogy nemzetben való gondolkodás" - fogalmazott.
Kitért rá, a Románia és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom meghaladja a 13 milliárd eurót, tehát Magyarország számára egy rendkívül fontos gazdasági relációról is szó van, mert amikor határon túli területeken gazdaságfejlesztési programot hajtanak végre, akkor lényegében a magyar kereskedelem lehetőségeit bővítik ki.

"Aztán itt vannak az oktatási és kulturális intézmények: a Kárpát-medencében egy adott időpillanatban olyan 230 ezer fiatal tanul magyarul, több száz óvodát, bölcsődét építettünk és újítottunk föl, nekünk fontos, hogy a megszülető magyar gyerekek magyar nyelvű intézményekben tanulhassak és magyarul tanulhassák és érthessék meg a világot" - közölte.

A miniszterelnök a nemzetben való gondolkodás "gyakorlati következményei" között említette az autópályák megépítését az országhatárokig, hiszen azok az ott élő magyar közösségekkel is összekötnek bennünket. Jelezte, Erdéllyel most két helyen van ilyen csatlakozás, de hamarosan elkészül Szatmárnémeti irányába is, és Békés megyét is "kinyitják" Nagyszalonta felől.

Orbán Viktor hangsúlyozta, szinte minden, a politika, a közlekedés, a kultúra, az adópolitika, az állampolgárság, az oktatáspolitika metszetében megjelenik a nemzetben való gondolkodás, és ahhoz, hogy ez sikeres legyen, nem árt, hogy ha a kétoldalú kapcsolatok is jók azokkal az országokkal, amelyekben magyar kisebbségek élnek.
A kormányfő azzal összefüggésben, hogy mielőtt Tusnádfürdőre érkezett, Bukarestben találkozott a román miniszterelnökkel, azt mondta, "jó pozícióból indulunk, hiszen tavaly egy fantasztikus tettet hajtott végre a magyar diplomácia, hiszen megszüntettük a fizikai határt Magyarország és Románia között", ez közös siker, a magyar uniós elnökség idején bevitték Romániát a schengeni övezetbe.

"A történelmi előzmények, a két ország viszonya alapján talán tőlünk várhatták legkevésbé a románok, hogy mi ebben segíteni fogunk nekik, de ezzel szemben az ellenkezője történt, mi voltunk azok, akik ezt, velük jól együttműködve, egyébként sikeresen megoldottuk" - fogalmazott.

Orbán Viktor a korábban Nagyvárad polgármestereként dolgozó román miniszterelnököt úgy jellemezte, hogy komoly ember, akinek világos elképzelései vannak.

Nagyon nehéz a helyzet Romániában, komoly gazdasági kihívásokkal kell megküzdeni, nagyon komoly szakértelmet igényel a kezelése, de "egy elszánt miniszterelnökkel találkoztam, aki tapasztalt, jó esélye van Romániának arra, hogy vele úrrá legyen a gondjain" - mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök a magyar politika kiszabadulásának nevezte a tusnádfürdői nyári szabadegyetemet. Orbán Viktor, aki szombaton felszólal a rendezvényen, azt mondta, a politikában a perspektíva rendkívül fontos.
A politika a napi ügyek intézésével foglalkozik, és óriási élmény a politikusoknak és a politika iránt érdeklődőknek is, ha néha kiszabadulnak ebből a szűk perspektívából és egy szélesebb térbe lépnek ki, arról beszélnek, mi lesz holnap, mi lesz 2030-ban, 2040-ben, 2050-ben, annak amit csinálnak, mi az értelme, távlatai - fejtette ki.

Hozzátette, az egész egy intellektuális pezsgést, energiát, izgalmat kap, "kiszabadít bennünket". Nem abban az értelemben kell ezt a rendezvényt a szabadság szabadegyetemének tekinteni, hogy koncertek, kultúra meg politika vannak, persze azok is vannak, hanem a napi beszorítottságból távlatot nyit a résztvevők előtt - mondta Orbán Viktor.

A kormányfő elmondta, tavaly arról beszélt, hogy van magyar nagystratégia, abból felvillantott néhány dolgot, szombaton egy lépéssel tovább megy és a stratégia néhány fontosabb elemét is bemutatja.

Orbán Viktor Ukrajnáról szólva kiemelte:

Magyarország elemi érdeke, hogy kitartson az ukrán EU-tagságot elutasító álláspontja mellett. Az ukrán EU-tagság Magyarország számára elfogadhatatlan, mert ha fölvesszük Ukrajnát, akkor felvesszük a háborút, és a "háborúnak mi leszünk a terepe". Egy háborúban álló országot fölvenni az Európai Unióba azt jelenti, hogy felvettük a háborút, és ez földrajzilag azt a térséget sújtja a legjobban, amelyik szomszédos a háborúban álló európai uniós tagállammal
- mondta.

Ez megengedhetetlen, ez tönkretenné Magyarországot - jelentette ki, hozzátéve, meghalna rengeteg magyar, elvinnék a fiataljainkat, belebonyolódnánk egy háborúba, borzalmas pusztítást kellene elszenvednünk, a gazdaságunk romokban lenne.

Tehát tagságról szó sem lehet, az ugyanis visszavonhatatlan - mondta. Akit fölvesz az EU, annak a sorsát is vállalja, és Ukrajna sorsa ma az, hogy Oroszországgal szomszédos ütközőállam. Ezt a sorsot mi nem akarjuk vállalni, a magyarok épphogy kimenekültek ebből, hiszen mi is egy ütközőállam voltunk a hidegháború idején. Nem voltunk részei a Szovjetuniónak, de a Szovjetunió nyugati peremén helyezkedtünk el.

Kiemelte:

Magyarország EU-tagság helyett rendezett, szerződéses alapon nyugvó stratégiai együttműködést javasol az EU és Ukrajna között, ami tartható vagy fölmondható vagy korrigálható, ahogy a helyzet megkívánja.
Szólt arról is, Ukrajna nagyon súlyos fenyegetéseket intéz Magyarországhoz, amit ő igyekszik higgadtan, stratégiai nyugalommal kezelni. "Forrófejűségnek itt nincsen helye, tehát ez nem színpad" - fogalmazott.

"Amikor kell, elengedem a fülem mellett, amikor kell, komolyan veszem, amikor kell, akkor ellenintézkedéseket rendelek el a titkosszolgálatoknál és a rendvédelmi szerveknél, tehát megadjuk mi a megfelelő választ akkor is, ha közben nem verjük ezt nagydobra" - folytatta.

Ugyanakkor az ukránok egyre jobban épülnek be a magyar politikába, a médiába, a szakértői világba, tehát védekezni kell. Megjegyezte: ismerik azokat az újságírókat, akik kifejezetten az ukrán álláspontot képviselik "megbízásszerűen" Magyarországon, és az ukránok beépültek a szakértői világba is - mondta, példaként említve azokat a szakértői véleményeket, amelyek szerint a magyarok gyújtották fel a kárpátaljai templomot, hogy konfliktust provokáljanak, "ami egy agybaj".

Az ember nyilvánvalóan nem mond magától ilyen marhaságokat, "érdekek vannak a háttérben".

Ukrajna nem nyilvánosan, hanem a titkos, sötét, szürke zónában egyre inkább épül be a magyar közéletbe, és védekeznünk kell ezzel szemben. Mindig a megfelelő súlyú ellenlépést tesszük meg, nem fogunk hezitálni - mondta, hozzátéve, hogy az ukránok ismernek minket és ők is tudják, hogy a nemzeti érdekeinket körmünk szakadtáig védeni fogjuk.

A gazdák lennének a nagy vesztesei, egyes, már Ukrajnában működő multinacionális cégek pedig a nyertesei annak, ha az Európai Bizottság elképzelése szerint alakítanák át az uniós költségvetést - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Elmondta:

a brüsszeli elképzelések szerint hét esztendő alatt 360-370 milliárd eurót kapna Ukrajna támogatásként, és ez minden egyes esztendőben 18-szor akkor összeget tenne ki, mint amennyit Magyarország nyugdíjfizetésre fordít, miközben a támogatás egy része magyar befizetésből származna.
Viszonyítási pontként Orbán Viktor közölte: egy év alatt a teljes magyar gazdasági teljesítmény mintegy 200 milliárd euró, így "óriási összegekről beszélünk magyar mércével mérve".

Elvileg ennek minden európai ember a vesztese, mert feleslegesen égetjük el a pénzt Ukrajnában - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, egy ilyen költségvetési változtatás veszteseinek sorában előkelő helyen állnának a gazdák, akiktől egyfelől "sok pénzt akarnak elvenni és átirányítani Ukrajnába", másrészt az ukrán csatlakozással piacot is veszítenének, hiszen Ukrajnában egészen mások a mezőgazdasági termelés feltételei.

Hangsúlyozta:

a gazdálkodás az unióban sokkal költségesebb a teljesítendő közösségi előírások miatt, így "nem lenne fair a verseny, hogyha onnan be lehetne hozni a terményeket az európai piacra úgy, hogy ott olcsóbban termelhetnek, mi pedig drágább termelésre vagyunk kényszerítve".

A gazdáinkat meg kell védeni - fogalmazott a miniszterelnök, felháborítónak nevezve, hogy a Tisza Párt szakértője idomított csimpánzoknak nevezte a gazdákat, amiért a meglévő támogatási rendszerhez alkalmazkodva rendezték be működésüket.

Nem lehet így beszélni emberekről, másfelől téves a diagnózis - jelentette ki Orbán Viktor, majd megjegyezte, van egy egyedfejlődési ív a megfogalmazásokban, hiszen a baloldal előző miniszterelnök-jelöltje még trágyával etetett gombának nevezte a jobboldaliakat.

A jogállamisági feltételek Brüsszelben tervezett szigorítását politikai zsarolási eszközrendszernek nevezte a miniszterelnök, kijelentve, hogy az "politikai furkósbot, semmi köze a jogállamisághoz".

Megjegyezte,

a jogállamiság legnagyobb megsértője az unióban jelenleg maga az Európai Bizottság.
Ez a legarcátlanabb dolog, amit valaha láttam, hogy bármely tagállamot jogállamisági kritikával illeti egy olyan birodalmi központ, amely lábbal tapossa a jogállamiságot - fogalmazott.

A Magyarországról kitiltott ír zenekar, a Kneecap ügye kapcsán a miniszterelnök azt mondta, az ügyben nem a magyar kormánynak kellett volna közbelépnie, hanem a szervezőknek nem kellett volna meghívni az együttest. Az elején nagyon zabos voltam rájuk, megmondom őszintén, hogyan hozhatják Magyarországot ilyen helyzetbe? - jegyezte meg.