Ennek a folyamatos munkának részeként most a négy lejtakna bejáróját újítottuk fel – mondta el Schmidt Csaba a Szent István (XIV.) aknánál.
A polgármester a helyszínen ismertette, hogy még további három aknabejáró szépült meg, így a X. számú, a Vida Jenőről (XI.) és a Rehling Konrádról (XII.) elnevezett. A munkálatok során felújították a falakat, az emléktáblákat, parkosították a környezetet. Schmidt Csaba hangsúlyozta, hogy az épített környezet értékeinek megőrzésével lehet hozzájárulni a múlt megőrzéséhez, többek között azért, mert a bányászat révén lett Tatabánya az a város, ahol mindig tovább építhető a jövő. Emlékeztetett arra, hogy a tatai medence bányái 1942-ben adták a legtöbb szenet, 2,6 millió tonna évi termeléssel, amit csak a hatvanas években értek el újra, akkor már a Tatabányai Szénbányák Vállalat égisze alatt, ekkor 16 függőakna és 11 lejtakna üzemelt a településen, mintegy 30 km volt a függőpályák és 125 km a bányavasút hossza. A polgármester utalt arra, hogy a napokban elkezdődött Óvárosban az az 1,3 milliárdos városfejlesztési projekt, amely a hagyományok és a megújulás jegyében, egyfelől megőrzi a bányászathoz kapcsolódó építészeti értékeket, másfelől modern és élhető városrészt teremt az itt élő embereknek.